2010. július 18., vasárnap

 
~Menj el és adj egy esélyt,hogy elfelejtselek!
                                
~És én bántanám Őt,mert Ő bántott engem?!

~Van úgy,hogy találkozunk valakivel, talán sohase láttuk addig, de valahogy rápillantunk,érdekel, még mielött egy szót is váltottunk volna..

~Én Őt, de Ő engem soha!

~Mindent elhittem,amit el akartam neked hinni.. :S

~Mond miért olyan édes mindig minden csók,amikor  kezed épp átkarol?!-kérdezném,de nem felelsz, neked játék velem minden perc. :(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése